2018. augusztus 6., hétfő

A tapasztalt: X. fejezet


10.        fejezet

Sabine

Most már nincs meghátrálás.
Teljesen nekem nyomta a testét, minden kemény izom és ín a lágyságomhoz igazodott. Nem tudtam megállni, hogy ne gondoljak arra, ahogy magához nyúlt. Roppant nagy volt, nagyobb, mint azt valaha lehetségesnek gondoltam. A puncim még mindig összeszorult, egyértelműen próbált találni valami lényegeset, amit befogadhatott.
Az ő hatalmas tíz hüvelyk hosszú farkát.
A férfi magas volt, izmos, és úgy tűnt mintha a fény sóval és borssal szórta volna meg a mellkasán a szőrt, és alatta a határozott mellizmok az életben szerzett tapasztalatairól árulkodtak. Kiderült, hogy ez volt minden, amire gondoltam, és amit akartam az évek alatt.
Nem érdekelt, hogy több mint két évtizeddel idősebb volt nálam, nem érdekelt mit gondolnak mások.
Erre vágytam.
A boldogságra vágytam.

Nem kaptam levegőt, még rendesen gondolkodni sem tudtam, és aztán, mikor a kezét kettőnk teste közé vezette, úgy éreztem, elélveznék egyetlen érintéstől a csiklómon.
Szükségem van rád, Hugo! – Suttogtam könyörögve.
Olyan nagyon akarlak. Kétségbeesetten, Sabine. – Súgta a nyakamban, nyalt, szívott, rajtam hagyta a jelét. Látszólag szerette a torkom, de nem bántam, mert magamon érezni a fogát, a nyelvét és az ajkait, a testem bármelyik részén, mindettől  a szemem előtt fények villództak és a hő felemésztett.
A mellem közti völgyet izzadság gyöngyök borították.
A farka kettőnk között olyan volt, mint egy acélrúd, a hasamnak préselte. Éreztem, hogy a csúcsán az előváladék elkenődik a testemen, és mintha kivetítettem volna a gondolataimat, Hugo hátradőlt és lenézett a hasamra. Az ujjait használva szétkente az ondóját a testemen, belém dörzsölte.
Azt akarom, hogy olyan illatod legyen, mint nekem. – Felemelete a fejét és rám nézett. – Mélyen beléd akarom pumpálni, meg akarlak tölteni a magommal és nézni, ahogy elkezd kijönni.
Minden, amire gondolni tudtam, az volt, ahogy a tüzes, izzadt testünk egymásnak feszült, ahogy megbaszott, ahogy megmutatta mit tesz egy igazi férfi egy nővel.
Rám feküdt, a mellkasa az enyémen, a farka befészkelte magát a puniredőim közé. Erősen megragadta az állam, egy helyben tartva, miközben megdugott a szájával. Másképp nem volt leírható. Ahogy előre és hátrafelé nyomta magát hozzám, felziháltam, ahogy a farka a hasítékomhoz csúszott, majd a csiklómhoz ért, közel voltam, hogy elmenjek.
Ez az, lyubov moya[1]. – Egy kicsit felgyorsult, a farkát nekem nyomta, és rávett, hogy kiejtsem neki azokat a szókimondó hangokat. – Krisztus, olyan rohadtul felkészültél rám. – Elengedte az állam és mindkét kezét mögém csúsztatta, hogy megragadja a seggem. Erősen megszorította a halmokat és lehetetlenül közel tolta magát, miközben a farkát simogatta a hasítékomon.
Amikor felnyögtem, morgott és még erősebben tartotta a fenekem.
Istenem, kérlek, Hugo! – Nem érdekelt, hogy könyörögtem, hogy kétségbeesettnek hangoztam. Ebben a pillanatban csak azt akartam érezni, ahogy belém nyomja magát, szétfeszíti a puncim és minden centimet magáénak követeli.
Annak ellenére, hogy hihetetlenül nedves voltam miatta, tudtam, hogy amikor végül belém nyomja azt a hatalmas farkát, az kemény lesz. Csak annyira nagy volt, és még ha nem is lennék szűz, akkor is nagyon ki kellene tágítania, hogy be tudjam fogadni.
Már vártam, szükségem volt rá, csakúgy, mint szükségem van a lélegzetvételre is.
De teljesen érezni akartam, amíg már nem tudom elviselni, még ha a légzésre sem leszek képes.
Készen állsz rám? – kérdezte azzal a mély hangjával.
Teljesen készen állok neked.
Kibaszottul kellesz nekem!
Az egyik kezét a fenekemen tartotta, a másikat a testünk közé mozdította, megmarkolta a férfiasságát és a bejáratomhoz helyezte.
Csókolj meg! – Súgtam, az ajkát a magamén akartam, amikor mélyen benyomta.
Nem kérdezte meg másodjára is.
Hugo a végig dörzsölte a hasítékomon a péniszét, fel és le, de nem hatolt be, mint szerettem volna.
Olyan nedves vagy miattam, annyira készen állsz rám. – A szemembe nézett, nem hagyta abba a ténykedését a lábam között.
Éreztem, amint a vágyakozásom kifolyik a puncimból és lefolyik a belső combomon. Miközben csókolt, megragadtam hátul a fejét, meghúztam a rövid haját, arra vágyva, hogy minél közelebb legyen hozzám. 
Éveken át arról képzelegtem, hogy együtt vagyok Hugo-val.
De azokat az álmokat csak kitaláltam, semmik sem voltak, csak fantáziák.
De mi most együtt voltunk. A bőrünk verejtékes volt, egymáshoz tapadt és a gondolat, hogy szexelni fogok a férfival, akibe szerelmes vagyok, elakasztotta a lélegzetemet.
Azon a ponton voltam, amikor csak rá vágytam, hogy mélyen belém lökje magát, és semmi más nem érdekelt.
Felettem pihent, az izmai megfeszültek.
Innen nincs visszaút, Sabine.
Csak megráztam a fejem.
Jó.
Megmozdultam, az alsó felem felemeltem és a hímvesszőjének nyomtam. Sziszegett.
Készen állok.
A csúcsát újra a bejáratomhoz igazította és egy gyors mozdulattal néhány centiméterjét belém temette. Éreztem, hogy feszít és éget, elkezd gyökeret ereszteni. Egy pillanatra úgy tűnt megállt az idő. Nem volt semmi kétség, mi fog történni.
Csak mi ketten voltunk ebben a pillanatban.
Előre lökte a csípőjét, belém nyomta a többit is.
Hugo felhördült és lehunyta a szemét.
Olyan szűk vagy. – Még néhány centire belém nyomult, és az égető, feszítő érzés még jobban hatalmába kerített.
A belső izmaim összeszorultak rajta.
Felhördült.
Istenem, Sabine! Nem teheted ezt vagy túl hamar fogok elmenni. – A homlokát az enyémen pihentette, együtt lélegeztük. – Jól érzed magad. – Egy gyors mozdulattal teljesen elmerült bennem és felhördültem a váratlan akciótól. – Krisztusom. Pontosan így, kicsim. – Elkezdett ki és be mozogni bennem, gyorsabban és keményebben, minden porcikámat magának követelte. Lehunytam a szemem, amikor már túl sok volt, hogy nyitva tartsam.
Nézz rá. Engem figyelj, Sabine!
Felnyögtem, amikor elért valami ízletesen jót a bensőmben.
Kinyitottam a szemem és az övébe bámultam. Olyan mélyen bent volt, nem volt részem, amit Hugo ne érintett volna.
Ismét elkezdett mozogni, és az egymáshoz csapódó testünk hangja annyira erotikus volt, olyan mocskos, hogy már egyedül ettől képes lettem volna elmenni.
Annyira szerettem.
A farka töve minden alkalommal a csiklómhoz dörzsölődött, amikor belém vágódott.
Egészen belém nyomult, megállt, majd megforgatta a csípőjét, valami különös érzést keltve, ahogy kitöltött.
Sabine. – Csikorogta a nevem. – Olyan szoros vagy, hogy csaknem fáj. – A szemöldökén izzadság cseppek voltak, azt a mély hangot adta ki, amikor kihúzódott, majd különösen keményem belém vágódott.
Istenem, Hugo.
Azt akarom, hogy elmenj nekem. Látni akarom, ahogy elszállsz.
Kettőnk közé nyúlt és a hüvelykujját a csiklómra nyomta, előre hátra dörzsölte a rügyet, miközben még mindig ki be járt bennem.
A légzése rövid és súlyos volt. Tudtam, hogy ő is közel van az elszálláshoz.
Az enyém vagy. – mondta mélyen, csaknem vadul. Újra belém csapódott, még több nyomást alkalmazott a csiklómon, amíg közel voltam, hogy felrobbanjak tőle. De mielőtt elértem volna, megállt. Kiálltani akartam.
Mondd, hogy az enyém vagy!
Ez volt minden, amit valaha akartam.
Mondd! – követelte.
A tiéd vagyok.
Úgy járt ki és be bennem, mint egy őrült, gyorsabban, keményebben. Elvesztem az érzésekben.
Ő is nyögött, halhatóan gyönyörrel, miközben megtöltött engem.
Kibaszottul igen, Sabine. Az enyém vagy, egyedül az enyém.
Csak a tiéd vagyok. – Ziháltam, amikor úgy belém csapódott, hogy néhány centivel feljebb csúsztam az ágyon.
A fájdalom csak fokozta az élvezetet.
Oroszul kezdett el suttogni, amitől még forróbb lettem. És aztán elmentem, csak úgy.
Istenem, Sabine. – Mélyen a testembe hatolt és megállt, hatalmas teste megfeszült fölöttem, az izmai merevek voltak.
Nem tudtam levenni róla a szemem. Nagyon izgató volt látni, ahogy elszáll, mert én voltam az, aki ezt tette vele. Éreztem, ahogy elmegy, éreztem, hogy a magja sugárban előtörve töltött meg. Nagy és forró volt bennem, ezektől az érzésektől még tovább nőtt a gyönyöröm.
Még egyszer mélyen belém hatolt, megállt, és az elgyötört lélegzetvétele mindent elárult, amit tudnom kellett.
Néhány pillanat elteltével kinyitotta a szemét és engem figyelt. Verejték fedte a szemöldökét, felnyúltam és letöröltem az ujjammal egy cseppet. Éreztem, ahogy a cseppecskék lecsúsznak az én halántékomon is, meglepődtem, de felizgatott. Hugo lehajolt és végig futtatta a nyelvét a fejem oldalán, lenyalta az izzadságot. Amikor hátra húzódott, szédültnek, részegnek és annyira átkozottul euforikus állapotban érezrem magam.
Jól vagy?
Bólintottam.
Több mint jól vagyok.
Az voltam. Istenem, az voltam.  

Lexy


[1] Szerelmem oroszul.

6 megjegyzés:

  1. Huhhh, hát csak összejött! 😂 Köszi szépen!

    VálaszTörlés
  2. Hát a rizsazas az megy ebbe a könyvbe. Örülök, hogy végre megtörtent. Köszönöm. 😁😂😂

    VálaszTörlés
  3. Nagyon tetszett de hol tudom az elejétől elolvasni? Köszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett :) Ha a régebbi bejegyzésekre mész, megleled a korábbi fejezeteket is. De nemsokára egyben is fel fog kerülni a könyv, és akkor nem fejezetenként lehet majd olvasni a sztorit. :)

      Törlés

PopAds.net - The Best Popunder Adnetwork