Forever Mr. Black - 31. fejezet

 

Theo

A hét túl gyorsan elrepült.

Izzy még két napot maradt, mielőtt ismét Orange megyébe utazott volna a forgatásra. Chloe és én az időnk nagy részét a szállodában töltöttük ‒ az egész szállodában.

Nem tudtam levenni róla a kezem. Az én fiatal Lovagom, ragyogott a páncéljában. Ott volt számomra, mint még soha. Nem mert elmenni mellőlem. Velem akarta tölteni a nyár hátralévő részét, és nekem ez teljesen megfelelt.

Persze, volt még egy zavaró tényező, méghozzá a fasz exe, Sterling.

És Sheila is az volt. A vártnál hamarabb jött vissza, ami azt jelentette, hogy a jövő héten San Franciscóba kell autóznom, és szemtől szemben kell megbeszélnem vele a dolgokat.

Chloe azt mondta, hogy nem bánja, ha velem kell jönnie, de én tudtam, hogy legbelül nem akarta. Nem volt alkalmas az ilyen szarságokra ‒ konfliktusokra és vitákra. Ő közvetítő típus volt, aki megpróbálja rendezni a dolgokat, a helyes úton tartani.

Bármennyire is akartam, hogy maradjon, szükségem volt rá, hogy eljöjjön. Szükségem volt a támogatására, abban az esetben, ha ez a szarság elfajulna.

Forever Mr. Black - 30. fejezet

 

Chloe

‒ Mi? ‒ ordított theo.

‒ A pokolba ezzel a szarral! Nem csinálhat vissza semmit! Ő az, aki elhagyott!

‒ Ne aggódj. Mondtam neki, hogy nem leszünk együtt. Persze milliószor megkérdezte, hogy miért, és én azt mondtam neki, hogy szerintem ez így van rendjén.

Megkönnyebbült. Sóhajtott egy nagyot, és kissé hátrált, de mielőtt megállt volna, közelebb lépett, megfogta az arcom jobb felét, és a szemembe nézett. Tudta. Mindig is érezte. ‒ Várj... mit nem mondasz még el nekem?

‒ Jövő héten... visszajön, és személyesen akar beszélgetni. Nekem... szükségem van a házamra, Theo. Nem kerülhetem el. Minden holmim ott van, és az övé is.

Forever Mr. Black - 29. fejezet

 

Theo

Hallottam a hangjukat, miközben a kávémat kortyolgattam.

Chloe és Izzy pillanatokkal később berobogtak az ajtón, mint a régi szép időkben, és Isten tudja, min nevettek.

‒ Gondolom, jól éreztétek magatokat? ‒ érdeklődtem a sarok mögé lépve, miközben a kanapéra dobták a táskájukat.

‒ Ó, apa, ez nagyszerű volt ‒ sóhajtott fel Izzy. ‒ Sokkal jobban érzem magam. Nagy szükség volt arra a pedikűrre.

Chloe-ra néztem, aki csak vállat vont, vigyorgott, majd belekortyolt a jeges kávéjába. Én is ugyanígy vigyorogtam.

‒ Ettetek valamit? ‒ kérdeztem.

Caris Roane: Obsidian Flame - Tizenegyedik fejezet

 

„Szeretett vagy.”

-       Közmondások Gyűjteménye, Beatrice a Negyedikről

 

11. fejezet

 

Thorne-nak minden türelmére szüksége volt, amit az elmúlt két évezredben megtanult, hogy ne erőltesse Marguerite-et. Érezte a lány visszafogottságát és tudta, hogy valami szörnyen rossz, de nem lehetett férfiak és nők, hatalmas harcosok és hatalmas vámpírok vezetője anélkül, hogy ne ismert volna rá egy sorsfordító pillanatra, egy dinamikus változás pillanatára.

A legrosszabbtól tartott, amikor a lány habozott: hogy nem lesz képes megtenni az ugrást, nem lesz képes elfogadni és felvállalni az előtte álló kihívást. Nem, nem fogta fel, hogy min megy keresztül, de érezte a súlyát, a méretét. Elvégre áttörte az obszidián-láng erejét védő gátat, és ezzel fájdalmat okozott neki. Az egész élmény igazat mondott arról, hogy ki is ő valójában, ha a leglényegesebb bátorságáról van szó, és hogy min megy keresztül.

Forever Mr. Black - 28. fejezet

 

Chloe

Másnap délután a szemem égett a könnyektől.

Lehet, hogy egy kicsit drámáztam, de nehezebb volt a diákjaimtól elbúcsúzni az utolsó tanítási napon, mint gondoltam.

Persze, most, hogy itt a nyár, tele voltak adrenalinnal és örömmel, kevésbé törődtek azzal a kis szomorúsággal, ami bennem lappangott, de ez így volt rendjén. Büszke voltam rájuk, és biztos voltam benne, hogy a következő tanévben is látni fogom őket a folyosókon bolyongani.

‒ Olyan régóta vártam erre ‒ sóhajtott fel Kim, miközben velem együtt a falnak támaszkodott, és figyelte, ahogy a diákok majdnem leüvöltötték a fejüket az izgalomtól, amikor megszólalt az utolsó csengő.

Forever Mr. Black - 27. fejezet

 

Chloe

Theo megdörzsölte a haját a törölközővel.

‒ Hogy érted ezt? Nagyjából mindent elmondtam róla.

‒ Tényleg?

A szemöldökét összehúzta. Teljesen összezavarodott. Tetőtől talpig végigmért, és amikor újra felemelte a tekintetét, és ismét a szemembe nézett, a vállai megereszkedtek és lassan, nehéz lélegzetet vett.

‒ A francba ‒ morogta. ‒ Mi a fenét mondott neked Izzy?

‒ Ó, semmit... csak azt, hogy egy kurva, és hogy talány ő kényszerített ‒ vagy nem ‒, hogy elvedd feleségül. Tettem egy lépést előre. ‒ Azt hittem, hogy ezt akartad ‒ elvenni őt. Miért nem mondtad, hogy ő kényszerített rá?

Forever Mr. Black - 26. fejezet

 

Theo

A hálószobából hallottam, hogy kinyílik a lakosztály ajtaja. Izzy olyan lányosan, könnyedén nevetett, amilyet már évek óta nem hallottam tőle. Elmosolyodtam, megragadtam az ajtó szélét, de még nem sétáltam ki.

‒ Holnap is el kellene mennünk ‒ mondta, és a nevetése elhalkult. ‒ Talán megcsináltathatnánk a körmeinket, vagy ilyesmi. Biztos vagyok benne, hogy szükségem van rá. Odapillantottam, és Izzy felemelte a kezét, ellenőrizve a sajátját.

‒ Igen. Rám férne egy jó manikűr-pedikűr ‒ válaszolta Chloe. ‒ A tanév vége utánra kell majd terveznünk, de biztosan meg tudjuk oldani.