Favágó - Chapter 07

Jake

Egy kibaszott hős vagyok, hogy ennyire kontrollálni bírtam magam Viviannel. Figyeltem, ahogy a faszom ki be jár a szűk kis puncijában. Duzzadt volt, vörös és nedves: mintha acélmarokkal szorított volna. Még sosem éreztem ilyen csodálatosat, még sosem akartam ennyire egy nőt.

Még erősen szorítottam a combjait, ujjaim belemélyedtek a húsába. Azt akartam, hogy nyoma maradjon, azt akartam, hogy a krémes fehérségen kék jegyek maradjanak, jelezzék a tulajdonjogomat.

Az enyém volt... minden porcikája.

Puncija selymessége és a hivogató melegség, ami körülvette a farkamat egyre magasabbra szította bennem a tüzet. Még nem akartam befejezni. Főleg mert még soha semmi nem volt olyen fenséges, mint Vivian. De végül be kellett adnom a derekam. Már fájhatott neki, ahogy dörzsöltem.

– Igen bébi. Annyira jó érzés vagy. – Újra belésüllyedtem, aztán kihúztam magam. Újra, és újra, egyre gyorsabba, a golyóim a seggén csattantak és izzadságban fürödtem. A cickóira koncentráltam, ahogy ugráltak le-föl. Hatalmasak voltak. Ráhaljoltam és végigfuttattam a nyelvem az egyik mellbimbóján. A csúcs merev volt, kihegyesedett. Finoman ráharaptam.

Már jó ideje nem voltam nővel, úgyhogy természetesen jött a gondolat, hogy ez a birtoklási vágy a kiéhezettségemből fakad. De amint felötlött bennem, már el is vetettem.

Vivian más volt. Azt az életet élte, amit régen én, tudta, hogy milyen fullasztó érzés, hogy csapdában érzi magát egy életben, ami nem mozdul semerre.

Lehet, hogy még csak pár órája ismerjük egymást, de semmiképpen sem fogom hagyni, hogy elmenjen. Rohamosan történt, kontroll nélkül, és lehet, hogy nem volt még sok értelme, de bíztam az ösztöneimben.

Magamnak akartam.

Felemelte a kezét és beletúrt a mellkasomon növő szőrbe. Tudtam, hogy mindjárt újra elélvez. A szemei üvegesekké lettek, ajkai szétváltak és elöntötte a vörösség a bőrét. Lágyan, kívánósan nyögdécselt. Még erősebben mozdítottam a csípőmet. Olyan erősen keféltem, ahogy bírtam, és a hatalmas glóbuszok még nagyobbakat ugráltak.

Obszcén volt.

Vadító.

– Azt akarom, hogy újra elélvezz a farkamon. Látni akarom, mielőtt elmegyek. – A puncijára néztem, figyeltem, ahogy a farkam jár a hüvelyében. – Húzd szét a szeméremajkaid. Látni akarom, ahogy vöröslenek, csillognak.

Visszaesett a hátára és csinálta, amit mondtam neki. A farkam szétfeszítette. A látvány elvarázsolt. Aztán a puncija megszorította a farkam.

– Ez az bébi. Fejjed meg a farkam. Szívja ki belőlem a gecit. – Lenyúltam és megdörzsöltem a duzzadt csiklóját. – Élvezz el nekem, Vivian. – Fogva tartottam a tekintetét, miközben basztam, és a csiklóját simogattam. – Még egyszer bébi. Csak még egyszer.

És pontosan azt csinálta, amit mondtam neki, mint egy jó kislány. Figyeltem, ahogy az arckifejezése izgatottból extatikussá válik, ahogy élvez, és éreztem, hogy az én orgazmusom is közeledik. És ezúttal nem bírom majd visszatartani.

Egyszer, kétszer, és a harmadik lökésre olyan mélyen belétemetkeztem, amennyire csak tudtam. Hosszan, erősen ejakuáltam, megtöltöttem testét a gecimmel, minden egyes cseppjével. A testem összerándult, az izmaim megfeszültek. Bassza meg, még a szemeimet sem bírtam nyitva tartani, olyan jó érzés volt.

– Francba. Igen. – A szavak kiszakadtak belőlem. De nem érdekelt. – Enyém vagy. – Tudnia kellett, hogy mit tett velem, hogy mennyire fontos nekem.

Rázuhantam, a golyóim teljesen kiürültek, a szívem a dübörgött a mellkasomban. Legurultam róla, nem akartam agyonnyomni, de nem akartam elengedni sem. Magamhoz húztam, a kezemet a combjai közé rejtettem, egészen fel forró, nedves puncijára, és csókot leheltem a fejére.

– Aludj, bébi.

A gondolat, hogy leléphet felbosszantott. Nem tudtam, hogy képes lennék-e elengedni, mert most, hogy megkaptam, még többet akartam belőle... annyival többet. Rájöttem, hogy kontrolmániás gazemberré váltam, ha Vivianról van szó.

N.Zsebi