2020. október 25., vasárnap

A kovács: IX. fejezet


9. fejezet

Maddie

Örömöt akarok szerezni neki, annyira, amíg már elveszti az eszét, ha nem kaphat meg.

Ő már elérte.

Lenéztem a farka hosszú, vastag centiméterjeire. Hatalmas, annyira vastag és hosszú, olyan kemény miattam. Annyira beindított a megránduló farkának látványa, ahogy végig futtatta hüvelykujját a csúcsán, arra használta az előváladékot, hogy sikamlós legyen, úgy éreztem lebegek a tapasztalatokban.

És aztán már a combjaim között állt, keze a belső combomon, meleg lehelete a puncimon cikázott. Azt mondta nem incselkedik velem többet, egyikünket sem kínoz, de magamhoz ilyen közel érezve őt minden más elenyészett.

Bármennyire is szeretném addig nyalni ezt a csinos puncit, amíg elélvezel, a nevemet sikítod, most muszáj megdugnom téged. Veled akarok lenni!

Jó, mert nekem is erre van szükségem.

Attól a pillanattól az enyém voltál, amikor megláttalak, de most, amikor teljesen elmerülök benned, nincs többé visszaút.

Nem akarom meggondolni magam. – Akárhogy is élvezem az előjátékot, felkészültem. Magamban akarom érezni.

Durva hangot hallatva emelkedett fel az ágyról, a hatalmas teste alig érintette az enyémet, annak ellenére se, hogy felettem volt. Hosszú pillanatokig nem szólaltunk meg, de aztán már nem volt többé szükség a beszédre. A kémia, az elektromosság, ami kettőnk között vibrált, kézzelfogható, a levegőben áramlik, a bőrünkön.

Én leszek számodra az első férfi, az utolsó férfi… az egyetlen. – Lazán a torkomra tette a kezét, nem vágta el tőlem a levegőt, de a tudomásomra hozta, ebben a pillanatban birtokol engem. Lecsúsztatta kezét a nyakamon, a melleimen, elidőzött a mellbimbóimon, majd folytatta lefelé útját, míg elért a köldökömhöz. Megállt, a szemebe nézett, azt sugallta, hogy most nála a hatalom. Majd lejjebb indult, megmarkolta magát, néhányszor végig simított a hosszúságán. Éreztem a mozdulatokat, tudtam, mit művel.

Tudom, hogy gumit kellene húznom, de kicsim, Istenem, csupaszon akarom csinálni. – A hangja karcos. –  Tiszta vagyok, tulajdonképpen évek óta nem voltam nővel. De első alkalommal nem akarok semmit sem köztünk akadálynak.

A lélegzetem akadozott. – Tablettát szedek. Én sem akarok semmit közöttünk. – Nem magyaráztam el, hogy azért szedek tablettát, hogy a ciklusomat szabályozzam, hiszen most egyik sem számított. Nem akartam, hogy az első alkalommal az óvszer akadályozzon, megbíztam Deaconben, még ha nem is ismertük egymást évek óta.

Az enyémen pihentette a homlokát, hosszú másodpercekig ki-be lélegzett, majd megéreztem a csúcsát a bejáratomnál. Kis nyomást gyakorolt, nem hatolt be, de tudatta, hogy készen áll. A hátam hátra feszült. – Megtöltelek a spermámmal, annyira tele leszel, hogy szivárogni fog, Maddie. Ez lesz az egymás iránt érzett szenvedélyünk bizonyítéka, a tény, hogy minden módon az enyém vagy. – Lágyan megcsókolt. – Rajtad lesz a jelem. – A hangja, mély, sötét.

A tiéd vagyok, – válaszoltam hezitálás nélkül, gondolkodás nélkül. A torkomat kezdte szopogatni, mindössze annyit tehettem, hogy elnyeltem az érzést, magamba fogadtam.

Közelebb hajolt hozzám, de nem csókolt meg. – Atya ég, akarlak! – Aztán a magáévá tett.

Csókolj meg, Deacon!

Ajkai az enyémen voltak, a szavaim pórázként hatottak, közel húzta őt, megadta nekem az erőt. Nem tudtam visszafogni azt a kis hangocskát, ami a torkom mélyéről tört elő.

Ő is azt az eltorzult hangot adta ki, ami arról árulkodott, hogy a tűrésküszöbének határához ért. Én már ott jártam, rá vártam, felsikítottam. Tudtam, hogy Deaconnel lenni durva, mindent felemésztő és gátlástalan lesz. Mindent akartam, s még ettől is többet.

A testemmel fogom megmutatni, mit teszel velem, mennyit jelentesz számomra, s hogy mi mindent akarok átélni, megtapasztalni veled. – Újra megcsókolt, harapott, nyalt, feltüzelte a vágyam. – Ám soha nem leszek képes ezeket teljes egészében szavakkal is elmondani neked. Soha.

A forró, kemény hossza a combjaimnak feszült, egy emlékeztető, hogy mindez lehet fájdalmas, de ugyanakkor elképesztő érzés is. Megfeszültem, még szélesebbre tártam a combjaimat, nem kellett elmondania nekem. S amikor férfiassága a résemnél volt, a punciajkaim az erős méretét ölelték körül, felziháltam.

Istenem, elégek, – motyogta. Elkezdett előre-hátra körözni, nekem nyomta a farkát, a csiklómhoz.

Deacon hosszú pillanatokig csak dörgölőzött hozzám, magasabbra, gyorsabban sodort a beteljesedés felé.

Kapaszkodj belém! Engedd el magad!

A bicepszébe kapaszkodtam, a húsába mélyesztettem a körmeimet, hallottam a gyönyörteli szisszenését.

Keményen hozzám nyomult, a csiklómhoz préselődött. Halkan felsikítottam. Közvetlenül a felszínen érzett robbanás incselkedett velem, meggyötőrt. Deacon újra és újra és még egyszer belém hatolt, míg éreztem a testemen végig cikázó elektromosságot, míg már olyan volt, mintha fény áradna szét az egész testemben. Közel hajolt hozzám, meleg lélegzete csiklandozta a fülemet.

Azt szeretnéd, hogy töltsem ki ezt a puncit, mutassam meg milyen érzés, amikor megdugnak, amikor egy igazi férfi veszi el a szüzességedet?

Bólintottam, éppenséggel képtelen voltam szavakat formálni, verbálisan elmondani ezeket neki. Nyelve hegyét végig futtatta a fülkagylómon, válaszként megborzongtam.

A dolgok, amiket tenni akarok veled, amiket meg akarok tapasztalni…. – Felnyögött, mintha a szavai és a velem, az értem tett dolgokkal kapcsolatos gondolatai, sötét dolgokat kavarnának fel benne. Mielőtt elnyelhettem volna a megtapasztalt érzéseket, Deacon pont a testem bejárathoz illesztette a vesszejének csúcsát.

Bennem minden megdermedt.

Először fájni fog, de ahogy folytatjuk jó érzést keltek majd benned. – Az utolsó szót durva nyögésként tört elő. – Most pedig engedd el magad nekem, Maddie kicsim! Megkönnyíti majd!

Úgy akarom csinálni, ahogy te szeretnéd. – Lehet, hogy ez lesz az első nekem, de nem vágytam romantikára és édelgésre. Deacon nem ez a típusú férfi, nem ilyen fajta férfiba szerettem bele.

A széles fejű farka hozzám nyomódott, előre elárulta mi következik majd. Lehet fájni fog, de istenkém, készen álltam. Annyira nedves voltam, kéjvágyó, tudom, hogy mindez valamit örökre megváltoztat bennem.

Innen valóban nincs visszaút. Csak előre lehet haladni.

Biztos vagy benne, hogy felkészültél rám?

Bólintottam.

Igen.

Mielőtt megmerevíthetném magam, Deacon egy kemény, erőteljes döféssel belém hatolt. A hátam felívelt, az ajkam magától elnyílt. A fájdalom éles és felemésztő. A farka mélyen a testembe temetkezett. Elakadt a lélegzetem, addig a pontig feszített, amikor már azt se tudtam, tudok-e még többet kezelni. Ám nem mozdult, hagyta, hogy megszokjam, s ahogy teltek a másodpercek, a testem elernyedt. Deacon annyira nagy volt, hogy még akkor is kényelmetlen lenne, ha nem lennék szűz.

Felhördült felettem, egész teste megfeszült. Elárulhatom, hogy rengeteg erőt használt fel, hogy ne döfjön, hogy megadja nekem az alkalmazkodásra az időt.

Elképesztő érzés, szűk és olyan kurva nedves. – Izzadsággyöngyök húzódtak a homlokán.

Súrlódásra vágyom, – nyögtem fel.

Mély hangot adott ki, majd elkezdett kihúzódni és lassan visszatolta magát. A fájdalom gyönyörrel keveredett. Deacon csak rám fókuszált, félig lehunyt pillái alól engem figyelt, azt az érzést keltette bennem, mintha semmi más nem számítana neki.

Bassza meg, olyan jó, – nyögte ismét, keményebben, gyorsabban mozgatta rajtam a csípőjét. Mélyre lökött, a mozdulataitól felcsúsztam az ágyon. Újra és újra megcsinálta, behatolt, mielőtt annyira kihúzódott, hogy csak a csúcsa töltötte meg a bejáratomat. Figyeltem, ahogy előre hajolt, azt a helyet bámulta, ahol összekapcsolódtunk, alaposan megszemlélte, ahogy farka szétfeszítette a puncim.

Ismét és ismét belém vágódott, éreztem a begörbülő lábujjaimat, a fejembe visszaforduló szemeimet.

Az istenét, – mondta mélyen, durván.

Kissé felemelkedtem, én is látni akartam, amit ő. A hossza ki-be járt bennem, a hasizmai megfeszültek, az izmai egyértelműen közszemlére kerültek. A vágy csillogott rajta, de vért láttam… a szüzességem vérét a rúdján.

Tetszik, amit látsz?

Csak bólintani tudtam.

Már maga a tény, hogy engem figyelsz, kibaszottul nagyon beindít, Maddie! Nem fogok kitartani!

Amikor a hátam ismét az ágyat érte, átadtam magam, mindenem megadtam, Deacon megvadulta rajtam. Kihúzódott, de ugyanolyan gyorsan vissza is hatolt. Rendkívül ingerlő az általa kiadott hang. Lehunytam a szemem és a lepedő köré zártam az öklöm, tudtam, hogy másodperceken belül elélvezek.

Istenem! Igen!

Az enyém, – nyögött fel, majd kezét összeszorított, ujjai fájdalmasan, de mégis kellemesen mélyedtek a bőrömbe. Felszívtam az érzést. Deacon egy folyékony, erős és férfias mozdulattal visszalökte magát a puncimba. – Baszd meg, – átkozódott.

Gyorsabban, – követelőztem. Elkezdett gyorsítani a tempón, s nemsokára olyan elánnal, olyan vággyal és kéjjel dugott, ami csak egy hozzá hasonló férfitól eredhetett: vad, durva és kőkemény.

Ó! Istenem! Igen! – Elvesztem az érzelmekben, a magasságban, ahová ő sodort.

A belső combomba süllyesztette az ujjait, lenyomott, teljesen elvett magának. Olyan jól fájt az érintése.

Bassza meg! A francba, kicsim, annyira hihetetlen vagy. – Gyorsan belém csapódott, egyszer sem szakította meg a mozgását, egyszer sem adta meg az esélyt, hogy lélegzethez jussak. De nem is akartam. Ha ez a fullasztó érzés az volt, azt akarom, hogy egészben nyeljen el a sötétség.

Csak hullámzott és hullámzott bennem, majd visszavonult. Úgy éreztem széthullik a világ, betemet, teljesen összezúz, míg már semmi mással nem törődök. Még egyszer belém döfött majd megállt, belém temette a teljes hosszát.

Picsába! Igen! – A rajtam lévő kezek minden bizonnyal nyomokat hagynak majd rajtam, de örömmel fogadok majd minden jelet.

A hatalmas teste annyira megfeszült, a kielégülése csak jött és jött, soha véget nem érőnek tűnt, csakúgy mint az enyém. Esküszöm, éreztem az engem megtöltő magját, ahogy kifolyik belőlem és eláztatja alattunk a lepedőt.

Az élvezetünk órákig, napokig, vagy talán az egész kicseszett életünk végégi tartott. Minden összemosódott, olyan érzés járt át, mintha mindenek felett lebegnék, töméntelen dolgot tapasztaltam meg.

A lélegzetem kihagyott, a teste rajtam pihent, tudtam, hogy ezt az érzést örökre elraktároztam az elmémben, minden egyes létezésemben. Ez volt a teljes érzés. Habár tudtam, hogy elélvezett, a teste válaszaiból is éreztem, megfeszült, a farka mégis kemény maradt bennem. Hosszú pillanatokkal később elfogyott a levegőm a súlya alatt, Deacon kihúzódott belőlem és az oldalára fordult. Mindketten halk hangokat adtunk ki, de mielőtt megmozdulhattam volna az ágyban, Deacon közel húzott magához, ölelése olyan, mint egy élő takaró, melegen tart, védelmezve éreztem magam.

Krisztusom, Maddie!

Mindketten nehezen szedtük a levegőt, mellkasunk emelkedett és süllyedt, testünket édes verejték borította be. Ujjaimat a karján mozgattam, a kezén, éreztem a bőrkeményedéseket, láttam a kemény munka nyomát, a minden nap végzett fizikai munka eredményét.

Az enyém vagy! Végérvényesen!

Addig mocorogtam, míg az arcába néztem.

Nem engedlek elmenni, Maddie! Attól a pillanattól, amikor megláttalak, attól a pillanattól tudom, hogy az irántad érzett érzelmeimet nem lehet félretolni, tudtam, hogy az enyém leszel. – Lehetetlenül közel húzott magához. – Tudom, hogy senki más, semmi más nem tehene boldogabbá, mint hogy te vagy az oldalamon.

Talán néhány dolog furcsának hangozhat, gyorsnak, kurva őrült gyorsnak. Talán az. De igazság szerint egyáltalán nem érdekelt. Elképesztő, Deacon csodálatos, s nem fogom ezt megkérdőjelezni.

Kétség nélkül tudtam, nem volt senki más, akit jobban akartam, mint őt.


Lexy

8 megjegyzés:

PopAds.net - The Best Popunder Adnetwork