2020. október 5., hétfő

A kovács: VIII. fejezet


8. fejezet

Deacon

 Istenem – mondta Maddie és hátradöntötte a fejét, torka megfeszülve tárult fel előttem.

  Sokkal többször fogok sikolyt előcsalni belőled mire véget ér az éjszaka.

  Szükségem van rád – nyögi Maddie. Majdnem ott rögtön elélvezek, pont a francos nadrágomba, mint egy tinédzser.

  Eléred, hogy anélkül élvezzek el, hogy benned lennék. – Hörgöm a szavakat. – Ezt teszi velem csak a hangod.

Ő az enyém.

Csak minden porcikáját fel akartam falni. – Azt akarom, hogy a nevemet sikítsd, miközben a golyómig benned vagyok, leszorítalak, és elszállsz a farkamtól. – Foltos kezeimet figyelem krémes bőrén. Olyan édes, annyira puha. Összehasonlítva velem, ő volt az angyal, én pedig az ördög.

Nem fogom elengedni.

Olyan kicseszett készséges, a puncija elázott, a csiklója megduzzadt. Tudom, ha a megfelelő módon érinteném meg elmenne, felrobbanna, mint aki elérte a mennyországot.

 Annyira kívánlak, Deacon!

Nem nyalom meg a punciját, még ha kétségbeesetten szeretném is. Helyette meleg levegőt fújok rá és figyelem, ahogy bőrén kiütközik a libabőr. – Mennyire akarsz? – előredőlök, olyan közelre, hogy ajkaimon érzem a testéből áradó hő nyaldosását. Istenem, az illata elképesztő.

 Nagyon akarlak.

Nem kellene ilyen téren lökdösnöm, kitaszítani a komfortzónájából, táplálni a vágyam, hogy bemocskoljam, de nem tudom magam visszafogni. Igazság szerin hallani akartam, ahogy kimondja: a vastag, kemény farkamat akarja magában érezni. Kétségbeesetten hallani akartam, hogy azt szeretné, törjem át az ártatlanságát, tágítsam ki, töltsem meg a magommal.

 Magamban akarlak érezni.

Krisztusom!

A függője lettem. Nem tudom visszafogni magam. Végigfuttattam nyelvem a teste középpontján, lefetyeltem a punci nedvét, magamban kell éreznem, minden egyes sejtembe belevésni. Addig nyaltam, míg elzsibbadt a nyelvem, míg a teljes íze, a lénye belém ivódott. Még egy utolsót nyaltam a csiklóján, azt akartam elvezzen el, mielőtt először temetkezek mélyen a puncijába, mielőtt elveszem a szüzességét.

Felemelkedtem, megmarkoltam hátulról a nyakát, s csak meredtem azokba a kitágult szemekbe. Izzadságcseppek folytak le a hajtövénél. Leeresztettem pillantásom mellei halmára, mellkasa emelkedett és süllyedt, verejtékcseppek húzódtak az édes ikerhalmok között. Nem fogom vissza magam, hogy előrehajoljak és felfelé húzzam a nyelvem a völgyben, felnyalom a cseppecskéket.

A hasához dörgölöm kemény férfiasságom, a hangjától felnyögök. – Érzed? – Nem adok lehetőséget a válaszadásra. – Tetszik? Miattad van. Mind a tiéd! – Ismét hozzá dörgölődzök. – Olyan kibaszott kemény vagyok, Maddie! Olyan! Kibaszott! Kemény!

  Szükségem van rád, Deacon!

Kezem a nyakszirtjére siklik, a puha húsra zárul a kezem, tudva, hogy fájdalmat okozhatok az erősebb nyomással, de nem panaszkodik. Tény, hogy felnyögött. Oldalra döntöm a fejét, hátra, egyenes vonalban végigcsókolom a kulcscsontjától a füléig. A nyelvem alatt sebesen lüktet a pulzusa, elárulva mennyire felizgult. – Olyan jó ízed van, Maddie! – Újra megnyaltam a torkát, sosem kaphatok eleget. – Többet szeretnél?

Sebesen lélegezve biccent. Kezeit az alkaromon tartja, körmei a bőrömbe vájnak. Az érzéstől megrándul a farkam.

 Soha nem lesz számodra más. – Válaszadásként megcsóválja a fejét, mélyen nyögök fel. – Senki más, csakis én fogom tudni, mennyire jó az ízed.

A hasához dörzsöltem a farkam, kétségbeesetten kellett a súrlódás. Vadnak éreztem magam ebben a pillanatban, annyira elvesztem abban, hogy minden porcikájára vágytam, azt akartam, jól érezze magát, hogy semmi más nem számít. Levettem a melltartóját, az agyam ködös, cselekedeteim robotpilóta üzemmódban vannak. Hátraléptem, teste az asztal szélén helyezkedett el, lábai enyhén kitárultak.

Pont a puncijára bámultam, amit lenyírt sötét ösvény fedett. De a csiklója és nagyajkai csupaszak. Lenyúlva elrendeztem magam a farmerben. Annyira nedves, csillogott, az enyhén kiálló csiklójának látványától kiszáradt a szám, a torkom pedig összeszűkült.

Készen állt, én pedig nem akartam tovább várni. – Nincs több előjáték. Nincs több játék. – A nadrágon keresztül megmarkoltam magam. – A puncidba kell tennem a farkam. – Készen álltam, hogy megtöltsem, mindent befogadjon, foltot hagyjunk a lepedőn, amikor a magom kifolyik a testéből.

  Ó, istenem – morogta. – Igen, Deacon!

Pillanatokkal később előtte álltam. Könnyedén leemeltem az asztalról, az első alkalma nem az ebédlőben történik meg. Ágyban lesz, alattam, értem nyúl majd.

A derekam köré kulcsolta lábait, mindkét farpofáját megmarkoltam, a halmok nagyok, kerekek. Tökéletes! Elkezdem csókolni, elmondja merre a hálószoba. Miután elárulja elnavigálom magunkat a házban, még mindig őt csókolva közben, képtelen vagyok félbeszakítani.

Amikor a hálóba érünk nem törődök az ajtó becsukásával, nem érdekelt, ha valaki arra sétálva meglátja, ahogy magaménak követelem a nőmet. Amikor az ágy közepére került, hátraléptem és csak figyeltem. – Tárd szét nekem a lábaidat. – Azonnal megtette amire kértem. Széttárta lábait, s puncija ott volt a szemem előtt, minden összefüggő gondolat távozott a fejemből.

Haladj lassan! Mutass némi kontrollt! Legyél gyengéd!

Megszabadultam a ruháimtól, az anyag korlátozott, megakadályozta, amit tenni akartam vele. De biztosra mentem, hogy egész idő alatt engem figyeljen, biztosra mentem, hogy ezen a helyen maradjon velem, a vágy még mindig robbanás-közel van.

Amint lerángattam az akadályozó ruhadarabokat, megmarkoltam a farkam, a punciját bámultam, elképzeltem, mennyire fog kitágulni miattam, mennyit tud befogadni.

 Tárd szélesre, Maddie, amennyire csak tudod! – Nézni akartam szétváló punci ajkait, figyelni a belső rózsaszín részét. Amikor engedelmeskedett majdnem térdre borultam, hogy ott rögtön lakomázhassak a pinájából.

Egyre gyorsabban és keményebben húzogattam kezemet a farkam tövétől a csúcsáig, az elő-nedvet használva készültem az akcióra. A puncijára koncentráltam, a rózsaszín, kissé duzzadt punci ajkaira, s tetején a csomócskára. Keményen vettem a levegőt, a mellkasom emelkedett és süllyedt, izzadság kezdte ellepni a testem. Tudom, hogy nem ez az utolsó alkalom, amit benne töltök el.

Azt akarom, érintse meg magát, játsszon a csiklójával, élvezzen el, miközben figyelem, de igazság szerint, ha megteszi, nem lennék képes visszatartani. Elélveznék miközben őt figyelem.

Kétségek nélkül tudtam, ez a nő – az enyém – olyan rohadtul akarja mindezt, mint én, s nem fogom megtagadni tőle.


Lexy

6 megjegyzés:

PopAds.net - The Best Popunder Adnetwork