Jenika Snow: Dönts meg - VII. fejezet

7. fejezet

Molly

Hosszú és vastag farka csúcsa enyhén szélesebb, mint a hosszúsága. Láttam a tetején csillogó előnedvet, mely lassan folyt le, az irántam érzett vágyától.

Talán szűz vagyok, s talán ez a legvadabb, legőrültebb dolog, amit valaha tettem, de Istenem, akartam.

–  Mindjárt meghalok. – Nem érdekelt, hogy könyörögtem, még többért rimánkodtam a férfinak. Attól a pillanattól vágytam rá, amikor először észrevettem a tanteremben. Talán tapasztalatlan vagyok szex témában, de naiv még sem vagyok teljesen.

– Olyan rohadt rózsaszín vagy és nedves. – Előre nyúlva gyengéden átfogta a torkom. Fogása gyengéd, de azt ígéri, megőrzi az irányítást. Istenem, annyira beindít vele.

Egy pillanattal később elenged, le-fel dörgöli férfiasságát a csiklómon, amitől remegés fut végig a gerincemen.

Hallom valaki közeledését. A szívem megáll. A bezárt ajtóra meredek, arra számítok, hogy valaki beront és rajtakap minket. De amikor a zaj a folyosó felé halad, nehezen kiengedem a bent tartott levegőt. Senkit nem akarok bajba keverni, nem szeretnék botrányt kavarni, mert minden másnál jobban vágyom Alastairre.

Felnézek rá, látom, hogy egyáltalán nem érintette meg, amiért majdnem lebuktunk. Szemügyre veszem a bicepszét, az izmai megfeszültek, tetkói megmozdultak a mozdulattól, mintha életre keltek volna.

– Kislány, gyengéd akarok lenni, tudom, hogy gyengédnek kell lennem, de, a kurva életbe, nem hiszem, hogy képes vagyok rá.

A levegő durván távozott belőlem, mintha nem kapnék levegőt, mintha az életet szívnák ki belőlem. Éreztem, hogy egyre nedvesebb leszek, tudtam, hogy bár a lassú és édes jobb lenne, tekintve, hogy ez az első alkalom, de nem így akartam Alastairt, mert gyengédnek tűnt.

Talán zavarban kellene éreznem magam, amiért így mutogattam magam, de ahogyan engem nézett, csak kábultan éreztem magam. Amikor már azt hittem, hogy belém nyomakszik, hogy csak úgy, magához veszi a szüzességemet, a belső combomra tette a kezét.

Addig nyomta szét a lábaimat, amíg az izmaim felsikoltottak tiltakozásul, és én még jobban felizgultam.

–  Bármennyire is meg akarlak dugni, előbb meg kell, hogy kóstoljalak.

Elmozdultam az asztalon, a tenyerem izzadt, a testem kigyulladt.

– Nyalni fogom a kis puncidat, felnyalom a tejszínedet, lenyelem. Nem hagyom abba, amíg nem sikítod a nevem.

És akkor a szája pont a puncimra tapadt, a bejárattól a csiklómig nyalogatott, amitől felsikoltottam, majd addig haraptam az ajkamat, amíg vért nem ízleltem.

Alastair kezei a puncimat keretezték. A hüvelykujjaival széthúzta a szeméremajkaimat, szélesebbre tárva engem előtte. A nyelvét ellapította, újra végig futtatta a közepemen. Szívta a csiklómat, a szájába húzta azt a csücsköt, amitől vonaglottam, amitől sikítani akartam és elengedni magam.

– Igen - nyögtem, képtelen voltam megállni.

Éreztem ezt a feszülést a hátamban, éreztem, hogy átvándorol a kezembe és a lábamba, felgyullad, felemészt.

– Menj el nekem, Molly. Hadd ízleljem meg a felszabadulásodat.

És akkor, mintha valami eltört volna bennem. Nem tudtam segíteni rajta, nem akartam megállítani. A gyönyör átjárta a testemet, elrabolta a józan eszem minden darabkáját. Éreztem a nyögéseinek rezgését a nedves, érzékeny húsomon, és  ahogy a gyönyör betölti a fülemet.

Az eufórikus érzés végig söpört rajtam. Talán csendesebbnek kellett volna lennem, emlékeztem, hogy bárki hallhat minket, de egyszerűen nem tudtam megállni.

– Istenem, olyan jó, Molly.

Nem hagyta abba, amíg az élvezet vissza nem vonult, és az érzékenység nem lett túl sok. Finoman eltoltam, szükségem volt egy pillanatnyi kegyelemre.

De úgy tűnt, Alastair még csak most kezdte, mert a pillantásától minden porcikám felizzott.

A forróság eltöltött, feltoltam magam, kezemet a hajába túrtam, de ezúttal a száját követeltem. Megízleltem magam a nyelvén és az ajkain, ezt az édes, de pézsmaillatot, amely újra felizgatott.

A nyelvét az ajkaim közé dugta. Nem tudtam megállni, hogy ne adjak ki egy apró hangot a torkomon. Felnyögött, beletúrt a kezével a hajamba, erőteljesen rángatta a szálakat. Éreztem a forró, kemény hosszát a combjaim között, miközben tovább csókolt.

Az íze férfias volt, erőteljes. Nyelvével körbejárta a szám belsejét. Anélkül, hogy megszakította volna a csókot, közénk nyúlt, erekciójának csúcsát a testem bejáratához helyezte. Bennem minden megdermedt, megfeszült.

–  Készen állsz?

Bólintottam.

– Jó, mert ha egyszer benned vagyok, ha magamévá teszlek, nincs visszaút. – A szemembe nézett, majd egy gyors lökéssel belém fúródott. Áthatolt a szűzhártyámon, és a magáévá tett.

Felnyögött, lehunyta a szemét, éreztem milyen feszessé vált a teste. Ziháltam a fájdalomtól, az érzékenységtől. Hatalmas volt. Golyói a fenekemhez préselődtek, forró lehelete az ajkaimon szántott végig.

Kitöltöttnek éreztem magam, annyira szétfeszített, hogy mindent ellopott tőlem, de a lehető legjobb módon.

– Jól vagy? – Hüvelykujjával végig simított az arcomon.

Bólintottam.

Néhány pillanattal később elkezdett mozogni.

Alastair először lassan húzódott ki-be, hagyta, had szokjam meg a méretét, a vastagságát. Nehezen lélegzett, egyértelműen feltárult az ereje és az önkontrollja. Izzadság borította az arcát, észrevettem, ahogy néhány cseppecske a mellkasán szánkázott végig.

Enyhén hátra dőlt, lenézett az összekapcsolódott testünkre.

– Annyira feszülsz a farkam körül, ahogy befogadod az egészet. Élvezed minden egyes kibaszott percét, ugye?

Csak bólintani tudtam.

Hatalmas mellkasa emelkedett és süllyedt. Ahogy lélegzett, gyöngyök pöttyöztek a bőrén.

– Olyan átkozottul rózsaszín, olyan nedves vagy nekem. – Az utolsó szónál felnyögött, a végsőkig belém temetkezett. Egy pillanatig nem csinált mást, csak mozdulatlanul állt, és nehezen lélegzett.

A belső izmaim ritmikusan összeszorultak a kerülete körül. Az érzés kellemes, de egyben kellemetlen is volt.

Rám nézett, majd lassan, szinte fájdalmasan elkezdett kihúzódni. Amikor a hegye a testem nyílásánál megállt, kissé felemelkedtem, és lenéztem. Szinte obszcénnek tűnt, ahogy nézem, miközben megdug, de nem akartam abbahagyni.

Olyan hatalmas volt bennem, a bőröm szélesre feszült a kerülete körül. De nedves voltam, olyan átkozottul nedves, hogy a belső combjaim ragacsosak voltak az izgalomtól. Alastair egyre erősebben és gyorsabban kezdett ki-be mozogni bennem. Hallottam, hogy nehezen lélegzik, a kezét a derekamra tette, ujjai a húsomba vájtak.

Nem tudtam már megtámasztani a súlyomat. Hátra dőltem az asztalon, éreztem, ahogy a fa felforrósodik a testemtől, felnyögtem. A nedves bőrünk egymáshoz csapódó hangja olyan mocskosan jó volt. El akartam élvezni; éreztem, hogy követel magának.

De mielőtt elengedhettem volna, Alastair kihúzódott belőlem.

–  Mi... – A szavak elakadtak a torkomban, amikor könnyedén felemelt, letett a földre, és megfordított.

Megtapogatta a seggemet, megragadta a dombocskáimat, és addig szorította nagy kezeivel, amíg a fájdalom keveredett a gyönyörrel. Ez a férfi lesz a halálom. Átnéztem a vállam fölött, amikor a fenekemre csapott, a hús megremegett, a bőr a bőrön hangos volt. Néztem a farkát, egészen hosszú és kemény, amelyet nemcsak csillogó izgalmam, hanem néhány csík szűz vérem is borított.

Aztán visszacsúszott belém, nem hagyta, hogy megvárjam, hogy érezzem azt a feszülést. Egyszer csak elcsendesedett bennem, a lélegzetem elállt, a pulzusom száguldott.

–  Lassúságot érdemelsz, olyan kibaszott lassúságot, kislány - csikorgott Alastair, még mindig nem mozdult.

Meg sem tudtam szólalni.

Aztán kihúzódott és visszanyomult, gyengéden és könnyedén.

– Többet - könyörögtem. És mintha nem tagadhatta volna meg, elkezdte fokozni a sebességet, amíg a bőrünk egymáshoz csapódó hangja meg nem töltötte a fülemet.

– Szóval, a fenébe. Jó. – Morogta ki a szavakat. Olyan szorosan, fájdalmasan szorított. Imádtam. – Érzed, milyen kemény vagyok miattad?

Istenem, igen, éreztem.

–  Nézd, ahogy megduglak, ahogy az enyém leszel.

Végignéztem a testem hosszán, és láttam, ahogy a golyói lengtek dugás közben. Ez önmagában is a gyönyörtől a határon túlra vitt.

–  Add ide nekem. Mindenre szükségem van, Molly. – Olyan volt, mintha magához beszélt volna, nyögve és nyögve mondta a szavakat a skót nyelvjárásával.

Aztán olyan szorosan fogta a csípőmet, hogy a fájdalom és a gyönyör miatt ziháltam. Újra és újra belém hatolt, újra és újra belém, mélyen a testembe temetkezve, magáénak követelve engem, birtokolva engem.

Kemény és zsigeri szavakat mormogott, olyanokat, amiktől bizsergés futott végig a testemen. A kellemetlen érzés, hogy odaadtam neki a szüzességemet, hogy éreztem, ahogy feszít, ahogy belém nyomja azokat a vastag, kemény hüvelykeket, felsírtam.

Aztán felnyögött, még egyszer belém nyomult, és azt mondta: – Az enyém vagy.

Nem érdekelt, hogy ő a professzorom, nem érdekelt, hogy nem szabadna ilyen mocskos, tabu dolgokat csinálnunk. Azt akartam, hogy a farka mélyen bennem legyen, azt akartam, hogy engem akarjon, hogy kitöltsön, hogy még többért sikítsak.

Az egész teste feszes volt, feszült. Teletöltött az ondójával. Addig fürdtem benne, amíg már csak Alastairt éreztem.

És csak ezt akartam érezni. 

Lexy