5. fejezet
Dillon
Láttam, hogy engem néz, ahogy a
szarvasról gondoskodtam, éreztem magamon a pillantását, amikor levettem a
mocskos inget és megtöröltem vele magam. Rohadtul imádtam, ahogy engem bámult,
és reméltem, mint a pokol, hogy reagált rá.
Sok dolgom volt ma, vele
kapcsolatban. Lexi még a nap vége előtt tudni fogja, azt akarom, hogy az enyém
legyen. És ha azt gondolja, csak úgy kisétálhat innen… elég hamar rá fog jönni,
hogy nem fogom harc nélkül elengedni.
Kiléptem a kis épületből, amit
zuhanyzásra állítottam fel.
Maga a kunyhó sem volt áram nélkül,
és bár az évek során könnyen úgy alakítottam, hogy a generátort többre is
tudtam használni, a hűtő mellett, de inkább az élet egyszerűbb módját kedvelem.
A zuhanyt egy tartály táplálta és
melegítette, a tűzzel többet világítottam, mint nem.
Megszáradtam, megragadtam a váltás
ruhát, amit a zuhanyzóban tartottam, és visszaindultam a kunyhóba.
Francba, magamon kellett volna
tartanom a véres ruhám, így kívülről láthatta volna egy verzióját a
sötétségnek, amit magamba rejtek. Őszintébb lenne, mint feltakarítani, mint
eltüntetni a személyiségem szörnyű valóságát.
Vagy figyelembe veszi, mit akarok,
vagy a szart is kiijesztem belőle.
Akárhogyan is, de kiderítem.
Beléptem a kunyhóba és láttam, hogy a
szekrényben keresgél a konyhában. Becsuktam az ajtót, halható kattanással záródott
be, mintha maga a helyzet kuncogna távozás közben.
Megfordult és rám pillantott, a
szemei kitágultak, az idegei a felszínen kerültek. Az asztalra tekintettem: egy
hatalmas tál, kanál, liszt, cukor és még néhány más tétel foglalta el az asztal
tetejét.
– Mit csinálsz? – kérdezem kíváncsian.
Elkezdte a kezét a nadrágjába
dörzsölni.
– Kitaláltam, hogyan foglaljam el magam és
csináljak neked valami ennivalót. Ez a legkevesebb, amit megtehetek,
megköszönetképpen, hogy segítettél nekem. – A dolgokra nézett az asztalon. –
Úgy értem használtam a cuccaidat meg minden. – Idegesen kuncogott, és amikor
rájött, hogy nem mozdultam és meg sem szólaltam, láttam, hogy az idegessége egy
fokkal emelkedett.
–
Nem vagyok éhes. – Legalábbis nem ételre.
Rád éhezem, gondolom.
– Óh, – mondta és feszélyezettnek tűnik.
Annak ellenére, hogy sosem törődtem
vele mit mondanak rólam mások, vagy hogyan éreztek – különösen, ha én voltam az, aki kínos
érzelmeket ébresztett bennük – azt akartam, hogy Lexi tisztában legyen vele,
hogy ő más.
– Azért köszönöm. Szép gesztus volt. – A hangom kemény volt, durva.
Ebben a pillanatban ez sok kibaszott
önuralmat igényelt, hogy ne követeljem itt és most a magaménak. De nem voltam
valami beteg fasz. Megsérült a feje és pihenésre volt szüksége.
Az érzelmek kimutatásában sosem
voltam jó.
– Megetted a müzlit és a gyümölcsöt, ami
kitettem neked? – Beljebb léptem a kunyhóba. Azt akartam, hogy erőre kapjon.
Minden erőre szüksége lesz, amit csak
össze tud szedni ahhoz, amit terveztem.
Ez az egyetlen gondolat tört csak át
a gondosan elhelyezett kontrollomon. A farkam ágaskodott a farmerem mögött, én
pedig azt akartam, hogy a rohadék lent maradjon.
Figyeltem, ahogy az asztalhoz ment és
elkezdte felszedegetni a holmikat, feltehetőleg azért, hogy elpakolja őket.
–Hagyd azokat – mondtam keményebben, mint
ami szándékomban állt. Rögtön megdermedt, majd tett egy lépést hátra. A
férfiasságom megint felállt a ténytől, hogy így engedelmeskedett.
Közelebb mozdultam, követtem őt,
kizárólag arra figyeltem, ahogy reagált rám. Láttam a pulzusa lüktetését a füle
alatt. Gyors volt, őrjöngő. Láttam, hogy nehezebben, gyorsabban szedte a
levegőt. Lenézve láttam, hogy az ujjait összekulcsolta, az idegessége
tapintható volt.
–
Megöltél ma reggel egy szarvast? –
kérdezte, a hangja kissé remegett.
Eléggé biztos voltam benne, hogy
semmi más, csak vágy árad felőle. Ahogy rám nézett, nem volt valami jó az
érzelmei elrejtésében.
Az arckifejezése köteteket árult el,
amit baszottul imádtam.
– Igen. Aludtál, amikor kora reggel itt
hagytalak. El kell a húst télére tárolnom. Rohadt hideg volt kint, ami csak
egyre rosszabb lesz minden eltelt nappal. Ez a fajta élet nem töltötte fel a
hűtőmet előre csomagolt hússal.
Hanem kimentem és
levadásztam.
Egy lépéssel közelebb haladtam. Alva
hagytam ott az ágyamban miközben én kimentem, de az igazság az volt, hogy
semmit sem vágytam jobban, mint becsusszanjak mellé, levetkőztessem, és
széttárjam a lábait, mielőtt belemerítem a faszom a szoros forróságába.
Átengedve az ágyam a kanapén aludtam,
ami már csak azért is megpróbáltatás volt, mert közben olyan átkozottul
mellette akartam feküdni.
Benne akarok lenni.
Picsába, kemény voltam, mint a
gránit, és amikor észrevettem, hogy lenéz az ágyékomra, tudom, nem kell megpróbálnom elrejteni, hogy őt akartam.
Nem is akarom elrejteni, mert ebben a
pillanatban meg fogja tudni, pontosan mi után vágyakozom.
– Van néhány dolog, amit meg kell beszélnünk. –
Mondtam neki közelebb lépve néhány lépésnyit.
Bólintott, megnyalta az ajkait, és az
ajka rózsás teltségét bámulom. Piszkos képek öntik el a fejem: az ajkai körül ölelik
a farkam, az állkapcsa szélesre nyílva fogadja be a hosszúságát és vastagságát.
A szarba, gyakorlatilag érzem, amint
a farkam hegye a torka oldalának ütődik, miközben szájba dugom. Minden részét
birtoklom.
A punciját, a seggét. Szeretnék a
hasán elmenni és nézni, ahogy eldörzsöli, megjelöli magát az ondómmal, miközben
olyan az illata, mint nekem.
– Amikor elmondom ezeket neked, el kell majd
döntened, mit fogsz csinálni. – Az oldalamnak dörzsöltem a kezem, a vágy, hogy
egyszerűen csak odamenjek, levetkőztessem, felemeljem a vállamra, erősen
cikázott át rajtam.
Elképzeltem a kezem lefelé haladó
útját a seggén, megrázom a halmokat és vörösre paskolom. A kézlenyomatom a
húsán maradna, amint megdugtam, de mindezt ő is szeretné. Többet akarna belőle.
–
Oké, – mondja végül suttogva a szavakat.
Igen, amikor végre elmondok neki
mindent, beismerem ki voltam és mit akartam, pontosan látni fogjuk, ő milyen
messzire hajlandó elmenni.
Lexy
De jó volt, ejha. Köszi Lexy
VálaszTörlésBírom az ilyen alfa állatokat!☺😁😄 Nagyon köszi a fordítást, szuper vagy!
VálaszTörlésKöszi Lexi, már nagyon vártam a folytatást.
VálaszTörlésKöszi!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
VálaszTörlés😁😁😁
VálaszTörlésKöszönöm, nagyon imádtam, :)
VálaszTörlésWao! Hát erről a Seggfejről szinte azonnal olvasnék még, még egészen a végéig! Köszi Lexi a fordítást!
VálaszTörlés