8. fejezet
Molly
Egy héttel később…
Az
én ötletem volt, hogy úgy tegyünk az egyetemen, mintha nem lenne több köztem és
Alastair között a tanár/diák kapcsolatnál. Senkinek nem kellene bajba kerülnie az
érzéseink miatt, mert nem vártuk meg, hogy a hálószobába érjünk és
szexelhessünk.
Az
arcom égett a gondolattól, ahogy Alastair az asztalra döntve elvette az
szüzességem.
Csak egy hete történt, de én még többre vágyom. Minden nap látjuk egymást, megismerjük egymást, s bár el akarom neki mondani, mégis ideges vagyok.
Az
ajtó kinyílt, belépett a terembe, az aurája erőteljes, hatalmas, parancsoló.
Általában domináns férfi, amivel mindenki tisztában van. Láttam, ahogy a srácok
mocorognak a széken, hallottam, ahogy megköszörülik a torkukat. Láttam a lányok
akadozó lélegzetét, figyelmük csak Alastairre irányul.
El
akartam mondani nekik hogy ő az enyém.
A
következő órában képtelen vagyok odafigyelni, de Alastair teljesen az
ellentétemnek tűnt. Professzionális, habár láttam, ahogy engem figyelt, a
szeméből sugárzó hőt, mégsem ingott meg egyszer sem. A professzor, a tanár, - a kötelesség szintjén maradt.
Az
óra után lassan pakoltam el a dolgaimat, utolsónak készültem elmenni.
– Miss Crane, tudna maradni egy percre? –
Alastair hangja mély és nehézkes, megremegtem tőle. Habár próbált professzionális
maradni, éreztem a benne rejtőző tüzet. Pokolba, tűzbe jövök és benedvesedek,
hacsak az asztalára nézek.
Elindultam
felé.
– Zárja be az ajtót, kérem.
Még
erősebb borzongás futott végig a gerincemen. Csak hallani, ahogy mondja, mit
tegyek, a hangja erotikus, a nyelvjárása erőteljes, azonnal eláztatott. Aztán
ott álltam előtte, az izgalmam mintha élőlény lett volna számomra.
Felállt,
megkerülte az íróasztalt, és mire felfogtam volna, mi történik, már ölelt is.
Elolvadtam benne, szétnyitottam az ajkaimat, és hagytam, hogy a nyelvét a
számba dugja.
Amikor
hátrébb húzódott, mély levegőt vettem, nem akartam, hogy véget érjen ez a
pillanat.
– Hadd vigyelek ki, kislány. Hadd mutassalak
meg, hogy mindenki tudja, hogy az enyém vagy.
Éreztem,
ahogy a szívem keményen, vadul dobog. Azt akartam, hogy ennél többet tegyen, de
az, hogy megmutasson, hogy mások tudják, hogy az övé vagyok, még ha ez a
kapcsolat "tabu" is, bizsergést keltett bennem.
– Ez tetszene.
Éreztem,
ahogy a levegő elhagyja a tüdőmet, tudtam, hogy bármi is történjék, ez a férfi
erősebben elvarázsol, mint valaha is gondoltam volna.
Alig
vártam, hogy Alastair elkapjon, mielőtt a földre esnék.
***
Molly
Aznap este később…
Alastair
lehúzódva leparkolt a bejáratunk elé. A kocsi belseje szexi, a férfias illata
megtöltötte a fejem, részegnek éreztem magam tőle. A vacsora intim volt, de
mégis édes. Senkivel nem találkoztunk, aki ismerhet minket az iskolában, de
fura módon nem is foglalkoztunk ilyesmivel.
– Nagyszerűen éreztem magam. – Egyáltalán
nem akartam véget vetni az estének, de azt sem szerettem volna, ha a
kapcsolatunk csak a szexről szólna. Mindenesetre a szex elképesztő, de sokkal
fontosabb, hogy megismerjem Alastairt.
– Jó, mert boldoggá akarlak tenni. –
Közelebb hajolt, megéreztem kölnijének férfias illatát. Elepedtem utána, még
mámorosabbá váltam.
Úgy
nézett rám, mintha… éhezne rám, amitől csak jobban beindultam.
Meggondolatlannak éreztem magam, elakadt a lélegzetem.
Miközben
teltek a másodpercek fogva tartottuk egymás pillantását, a levegő megváltozott
körülöttünk. Forróbbá, sűrűbbé vált.
– Be kellene mennem. – Istenem, a hangom
olyan magas, a vágy lüktet bennem.
Fészkelődött
az ülésen, le akartam nézni, vajon beindult-e. Pokolba, tudom, hogy igen, de a
saját szememmel akartam látni.
– Picsába, olyan rohadt csinos vagy,
kislány!
A
szemébe néztem. A bőröm feszes lett, belső izmaim megfeszültek a kéjtől. Nagyon
benedvesedtem tőle.
– Köszönöm, – suttogtam.
Egy
kicsit közelebb hajolt.
– Sokkal fontosabb, hogy bemenj, minthogy
azt tegyem, amit igazán szeretnék. – A hangja durva. – De kibaszottul nehéz
visszafognom magam.
Még
közelebb jött, s azon kaptam magam, hogy én is így teszek. Egy pillanatig
mindketten ugyanazt a levegőt lélegezzük be. A teste annyira nagy, izmos, hogy
mindent eltakar előlem. És a kiltje, Istenem, beindulok attól a kilttől.
Aztán
meghallom egy távolban ugató kutya hangját, s úgy tűnik, a realitás belém
csapódik.
***
Alastair
Bassza
meg, akartam őt, most rögtön a magamévá akarom tenni. De bármennyire is
szerettem volna, hogy ez az éjszaka kitartson, tudtam, senkinek sem tenne jót,
ha túlságosan rámenős lennék.
Ez a részem - az erős, domináns oldalam - azt
akarta, hogy indítsam el a kocsit, álljak ki a felhajtóról, és vigyem vissza hozzám.
Ott kellett lennie, ott kellett lennie az ágyamban, alattam, tudva, hogy az
enyém.
Nem
akartam hagyni, hogy elmenjen, nem akartam hagyni, hogy elsétáljon, még akkor
sem, ha tudtam, hogy újra látom. Az igazat megvallva, a vállamra akartam venni,
magammal vinni a lakásomba, és egész éjjel a magamévá tenni.
És
akkor egy kutya ugatott, megszakította a pillanatot, amiben voltunk.
Elmosolyodtam, kuncogtam magamban az időzítésen.
Kiszálltam
a kocsiból, még mielőtt odaértem volna mellé és kinyitottam volna az ajtót, ő
már kint volt. Elvigyorodtam. Az én nőm határozottan független volt, de
bármennyire is szerettem ezt, mindenféleképpen gondoskodni akartam róla.
Elkísértem
a főbejáratig, a kinti lámpa pislákolt, az élet már majdnem kialudt belőle.
Nem, nem szerettem, hogy itt van.
– Köszönöm a mai estét. Nagyon jó volt...
A
karjaimban tartottam, mielőtt befejezhette volna a mondatát. A lakóház
oldalához szorítottam, nem törődve azzal, hogy bárki meglátja. A hang, amit
kiadott, édes volt, az öröm és a meglepetés zihálása.
– Be kéne mennem - mondta halkan, semmi
forróság nem volt a szavaiban. – Mert bárki megláthat minket. – Most még
élvezettel telibbnek tűnt a hangja.
Az
alsó felemet az övéhez szorítottam, hagyva, hogy érezze, mennyire akarom őt. –
Érdekel, ha valaki meglátja? –Megfogtam az arcát, majd a kezemet a torkához
csúsztattam. Lazán fogtam meg. – Érzed, mennyire akarlak, kislány? – Láttam,
hogy a pulzusa gyorsan ver.
Halk
hangot adott ki, mire én halkan mordultam. – Kurvára nagyon akarlak, Molly.
Az
"igen" szót nyögte, majd a kezét a vállamra simította. Hallottam,
hogy valaki zihál mögöttem, és a vállam fölött átnézve láttam, hogy egy idősebb
pár sétál felém.
Az
idősebb nő gúnyosan felszisszent, és besétáltak az épületbe.
– Olyan rossz vagy - mondta könnyed nevetéssel.
Hátra
léptem. – Igen, de én még mindig akarlak téged. – Elvigyorodtam. – Azt hiszem,
egy éjszakára elég izgalomban volt részünk.– Magamhoz húztam egy csókra, addig
nem húzódtam el tőle, amíg lélegzetvisszafojtva nem kapaszkodott belém.
– Istenem, Alastair.
Végigsimítottam
az ujjammal az alsó ajkán, mert már akkor és ott akartam őt, de tudtam, hogy
azzal, hogy lökdösöm és úgy viselkedem, mint egy kibaszott ősember, nem fogom
elérni, hogy lássa, én vagyok az a férfi, akivel együtt kell lennie.
Életem
hátralévő részében megmutatnám neki, hogy ez itt, ő és én, egymásnak vagyunk
teremtve.
És
hogy őt nekem teremtették. Csak nekem.
Lexy
Köszönöm szépen!
VálaszTörlésKöszönöm szépe
VálaszTörlésÓÓÓ, de gyorsan jönnek a fejezetek!! Nagy nagy hála!!!
VálaszTörlésKöszi!!
VálaszTörlés